Gáztűzhelyek

Hogyan használjuk konyháinkat?

A konyha helye és szerepe a történelem folyamán változásokon ment át, szerepe eltérő volt a különböző társadalmi rétegek esetében is. Mai konyhahasználatunkban is igen nagyok az eltérések. Van, aki egyszerű munkahelynek tekinti konyháját, mások az új ízek kisérletezőhelyét, vagy a családi fórum helyét látják benne.

Főzés, étkezési szokásaink, eszközeink, a tárgyak, amelyeket használunk, mind befolyásolják, hogy a lakáson belül milyen méretű, elrendezésű, bútorzatú legyen konyhánk.

A konyha szerepe összefügg azzal is, hogy a lakás funkciói közül más helyiségek mit és milyen mértékig képesek vállalni.

Ahhoz, hogy tisztában legyünk saját konyhai igényeinkkel, át kell tekintenünk a lakásban folyó tevékenységeket és el kell döntenünk, hogy saját esetünkben melyiknek milyen a jelentősége.

A lakásban végbemenő tevékenységek három fő területre oszthatók.

Vannak egyéniek, mint pl. az alvás, pihenés, tanulás, olvasás, szellemi munka; ezek számára a lakás kisebb szobái alkalmasak. De vannak közös családi tevékenységek is, ilyen általában az étkezés, a szülők és gyermekek beszélgetései, a gyermekek játékai, rokonok, vendégek fogadása és minden olyan megnyilvánulás, amit a család együtt csinál. Ezekhez többnyire a legnagyobb helyiséget veszik igénybe.

A harmadik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a háztartásvitel és a személyi higénia feltételeinek kielégítésével függnek össze, úgymint főzés, tisztálkodás, mosás, vasalás, továbbá a ruhanemű és egyéb, háztartással kapcsolatos eszközök tárolása. A háztartási és higéniai tevékenységek számára a lakás „üzemi” helyiségei szolgálnak.

Kétszintes építkezésénél alapvetően nappali és éjszakai használatra csoportosíthatók a helyiségek, ahol a hálószoba és a fürdőszoba az emeleten helyezkedik el és a konyha, étkező, vendégfogadó, ill. közös tartózkodásra szánt helyiség a földszinten kap helyet. Amikor építkezünk, lakást választunk vagy berendezkedünk, a fenti tevékenységek átgondolása segít eldönteni, hogy melyik helyiséget milyen célra vegyük igénybe. Ez a gondolkodásmód biztosíték arra, hogy egyes tevékenységekeinket megfelelően tudjuk súlyozni, ami kiindulási alapja a lakás, ezen belül a konyhaberendezés tervezésének.

Életrendünket végiggondolva arra az eredményre jutunk, hogy vannak olyan alaptevékenységek a lakásban, pl. alvás, a higéniával összefüggő tevékenységek, amelyeket minden háztartásban hasonló módon, azonos berendezéssel, bútor-és tárgyféleség igénybevételével végeznek, és vannak olyanok, amelyek lényegesen különbözhetnek a családok összetételétől, eltérő helyzetétől , életmódjától, szokásaitól függően. Ezek közé tartozik pl. az étkezés, a főzési szokások, a vendéglátás módja. A konyhahasználatot befolyásoló tényezők áttekintése segítséget ad saját igényeink felismeréséhez.

1. A család nagysága:

  • egyedülálló vagy kétszemélyes háztartás, vagy szülők egy gyermekkel;
  • négyszemélyes háztartás;
  • öt- vagy ennél többszemélyes háztartás.

2. A főzés gyakorisága:

  • nagyon ritkán készítenek főtt ételt;
  • hetenként, kéthetenként egyszer főznek;
  • gyakran, esetleg naponként készítenek főtt ételt.

3. Családi szokások:

  • gyakran fogadnak vendégeket;
  • valamelyik családtagnak hobbija a főzés;
  • főzésen kívül valamilyen más eloglaltságnak is helyet ad a konyha, pl. vasalás, varrás, barkácsolás.

4. A konyhában tevékenykedők száma:

  • egy személy főz egyszerre;
  • két vagy több személy főz egyszerre.

5. Étkezési szokások:

  • a család naponta együtt étkezik;
  • a család ünnep- és szabadnapon érkezik együtt;
  • a családi ünnepnapokon érkeznek együtt.

 A konyhaterület kialakításának két legfontosabb szempontja a család nagysága és a főzés gyakorisága. Gyakran főző nagycsalád számára majdnem mindig nagyobb méretű lakókonyha a célszerű, tágas főző- és étkezővel.

A családi szokásoktól függ, hogy ki, milyen gyakran fogad otthonában vendégeket. 

Fiatal házasoknál "Popcorn és Coca-Colán kívül nincs trakta", baráti megegyezéssel készülnek a vendégfogadásra. Ez a helyzet az első gyermek megszületéséig tartható is. Ekkor kezdenek a családtagok és barátok ajándékcsomagokkal érkezni látogatóba, amit a hátiak is egyre növekvő megvendégelésekkel viszonoznak. Ez csak addig jó, amíg nem okoz anyagi és fizikai megterhelést.

A vendéglátás korszerű és praktikus formája az, amikor a vendégek is bekapcsolódnak az étel elkészítésébe, az asztal megterítésébe, kicserélik receptjeiket, megbeszélik főzési szokásaikat, tapasztalataikat.

Azoknak a családoknak, akik gyakran fogadnak vendégeket, számolniuk kell a vendéglátással járó helyszükséglettel. A főzés és étkezés funkciója összekapcsolódik, a két tevékenység nem választható el, ezért célszerű e kérdést külön, de egymás kölcsönhatásában is vizsgálni.

Vannak olyan négszemélyes családok, ahol a családtagok üzemben, iskolában ebédelnek, hétgvégeken gyakran kirándulnak, otthon főként hideg ételt fogyasztanak, de esetneként szeretnek kényelmesen étkezni és beszélgetni az asztal körül. Számukra ideális a kisméretű főzőfülke és a tágas nappali, vagy a konyha és nappali közös terű kialakítása.